Őőő... én úgy érzem, hogy tisztába vagyok magammal. Nem tartom sokra magam.. az tény. De ezt nem érdemlem. De mostmár eljutottam oda, hogy leszarom. Beleröhögök a másik képébe és tovább állok. Ha nem tetszik amilyen vagyok, ha utálsz azért amilyen vagyok.. hát sajnálom. Más…

Nagyot dobbant a szívem, de nem akartam hinni neki. Már úgy éreztem, hogy megszabadultam mindentől, visszatérhetek a világba és újra részt vehetek benne. Túl vagyok a nehezén - bár még hiányzik.

Ma voltunk a Blahán a Golgota gyülekezet alkalmán. Ének-előadás-ének. Ez a menet. Az előadás címe: Mit kezdjek az életemmel? Na hát mondom ez tök jó, ezen amúgy is sokat gondolkodom. Hátha most választ kapok. Az ilyen előadásokkal amik így a címük alapján eléggé érdekelnek,…

„Nem vonja meg javait az Úr azoktól, akik feddhetetlenül élnek.” (Zsoltárok 84:12)  Az életben gyakran azok a legnehezebb pillanatok, amikor úgy érezzük, Isten nem akar segíteni, vagy megadni azt az eredményt, amit várunk. Ilyenkor tanulunk valamit Isten…

Én túl vagyok rajta... Azon, hogy ő mint ember akit nagyon szerettem szakított velem. Ezen már egy ideje túl vagyok. Azon nem vagyok túl csak és nem is tudom túl tenni magam.. és félek új kapcsolatokat kezdeni... hogy szakított. Tehát azon hogy ő azon igen, de magán a tényen, hogy…

A Biblia ezt mondja: „Jerikó pedig be- és elzárkózott… se ki nem jöhetett, se be nem mehetett senki” (Józsué 6:1 Károli). Hallottál már valaha a „Jerikó szindrómáról”? Azt nevezik így, amikor érzelmileg teljes bezárulsz. Félsz attól, hogy…

Nem tudom.. nem akarom... nem értem. Azt hittem, hogy.. de talán mégsem. Néha úgy érzem elvesztem.

„Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van…”(2Kor 4:7)  A Biblia azt mondja, hogy Isten cserépedények felhasználásával dolgozik, „…hogy ezt a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak…” (2Kor 4:7). Így, ha az emberek…

Nem tudom pontosan mi van.. velem. De megváltoztam... Azt hiszem. Kinyílt a csipám, de nem úgy, szerintem nem rossz értelemben... jó igen, vagy hogy rosszat mondok és megbántok valakit... de akkor felismerem, és bocsánatot kérek.. és nem mindenért magamat hibáztatom... és ezt nem…

"Végre én is látom már, hogy te vagy itt szívtelen, azt hogy nekem fontos vagy többé már nem színlelem.."