A Biblia azt mondja: „…aki kételkedik, az olyan, mint a tenger hulláma, amelyet a szél sodor és ide-oda hajt. Ne gondolja tehát az ilyen, hogy bármit is kaphat az Úrtól, a kétlelkű és minden útján állhatatlan ember.” (Jakab 1:6-8). Ez az ige kifejezetten arra vonatkozik, amikor bölcsességet kérünk Istentől, aztán amikor megadja a választ, mégis megpróbálunk a saját eszünkre támaszkodni, és tétovázunk. Ugyanez az alapelv alkalmazható az élet minden területére. Láttál már valaha változékonyabb dolgot, mint a hullámok? A szél egyik nap erre hajtja őket, másnap pedig teljesen ellenkező irányba. „Hogyan vonatkozna ez rám?” – kérdezed.

1) Ha olyan családban nőttél fel, ahol mindig mások hoztak döntést helyetted; 2) ha olyan környezetben éltél, ahol az emberek könnyelműen, felelőtlenül döntöttek, és emiatt kialakult benned egy olyan érzés, hogy „túl könnyű elrontani és túl nehéz helyrehozni”; 3) ha a múltban hozott rossz döntéseid lerombolták az önbizalmadat – akkor a mai áhítat neked szól!

Jakab rámutat arra, hogy egyikünk sem tanul meg Istenre figyelni anélkül, hogy ne hibázna. Tehát ne légy túl szigorú magadhoz! Tanulj a hibáidból, hozd helyre, amit lehet, és légy továbbra is határozott, döntésképes! Ne ess vissza a tétovázás viselkedésmintájába csak azért, mert néhányszor rosszul döntöttél! Gyakran csak akkor jössz rá, hogy a helyes dolgot tetted – ha megteszed! Szánj elegendő időt arra, hogy Istenre figyelj, és ha szükséges, kérj tanácsot másoktól, de ne félj cselekedni! Hozz döntést, és vidd véghez, amit eldöntöttél! Más szavakkal: „Csak csináld!”