Feladni, megfutamodni könnyebb. Sokkal könnyebb, mint megfordulni és szembenézni a problémáiddal, félelmeiddel. Könnyebb elsétálni a gondok mellett, mint megpróbálni kijavítani, helyrehozni azokat. Annak az embernek aki folyton félelmek között él, lehet elege ebből az életből, de faldni ezt és változtatni ezen 1000x nehezebb mint folytatni ezt az életet. Mert lehet, hogy félsz és el vagy keseredve, hogy így milyen életed van. Változást kérsz, és a félelmek kiűzését a szívedből. Talán adódik egy alkalom, amin bizonyíthatsz, ami talán megváltoztat mindent. Adódik, mert kérted. De élsz vele? Vagy elsétálsz mellette... úgy teszel mintha észre sem vetted volna, csak hogy ne legyen akkora bűntudatod. Miért félsz attól, hogy élj a lehetőséggel? Mert félsz attól, hogy nem fog sikerülni, hogy nem változik semmi és ugyan abba az életbe süppedsz bele, amiből kiakartál törni. Félsz az újabb csalódástól, vagy az újabb kudarctól. De ha meg sem próbálod, akkor honnan tudod, hogy kudarcra van ítélve? Lehet, hogy ez által új lehetőségek nyílnak meg előtted, olyanok amiről nem is képzelted volna. Most akkor mit telszel? Odamész, megteszed, elvállalod, vagy... elfutsz?

Elfutsz.... mert félsz.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.