Attól félek, hogy semmi nem fog változni. Hogy ugyanaz a gátlásos, félős, csendes ember leszek aki eddig. Aki nem tudja... Isten igéjét tovább adni.. aki nem világít. Aki nem csinál semmit. Nem mondja el miket élt át, mert zárkózott és úgy gondolja hogy ez csak rá tartozik. Nem tudom, hogy mit akar Isten... Nem tudom. Nem bírom rábízni ezt a szaros kis életemet.. csalódok meg kételkedek benne.. közbe  meg a földkerekség Atyja... és ahelyett, hogy hálát adnék én elfordulok tőle... Azért mert egyszer történt valami ami... amit nem értek. Úgy szeretnék újra hinni.. és bízni. Egyszer azt mondta hogy "eljegyezlek magamnak a hit ajándékával és megismered az Urat.." hittem ebben.. volt hitem. Hova lett?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.