Én... én szerintem jó emlékezni. Én szeretek visszagondolni, visszaemlékezni, és nem csak a jó és szép dolgokra.

Ma emlékeztem... valakire. Vicces... azt hittem, h na ő az akit sose fogok elfeljteni. Nem is felejtettem el, csak az érzelmek alakultak át. És tudom, hogy ez így jó. És hogy eljussak idáig, hát voltak fájdalmas dolgok. De úgy érzem, hogy megérte. És örülök, hogy megtörtént. Szép volt, jó volt, aztán meg rossz. De ha eszembe jut... akkor csak mosolygok. Pedig régen rengeteget sírtam miatta. Most mégis örülök.

Nem tudom, hogy miért írom ezt le, csak most jól esik. Senkinek nem akarom elmondani, így mégis látni fogja néhány ember... olyan is aki ismer. De nem baj... nem sok ember van, aki megértené, hogy kiről írok.

Nem is baj. Csak azt akartam kihozni ebből, hogy emlékezni igenis jó... Egy idő után. Jó...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.